Üss vagy fuss! – a testünk reagál
Ha komoly veszélyt érzékelünk, testünkben beindul egy sor fiziológiai folyamat. Bár ezek alapvetően bennünk támogatnak, mégis hosszú távon károsítják az egészségünket akkor, ha nincs megküzdési stratégiánk.

Olvasási idő:2 perc

Mi a tipikus forgatókönyv, ha váratlanul komoly stresszhelyzetbe kerülünk? Vagy elmenekülünk, vagy felvesszük a kesztyűt és támadunk. Bármelyik megküzdési módot is választjuk, a testünkben automatikusan aktiválódik egy sor biológiai reakció.

Az ’üss vagy fuss’ stresszválasz a testünk automatikus túlélési mechanizmusa, amely biológiai változások sorozatát indítja be, annak érdekében, hogy felkészítsen bennünket a vészhelyzeti cselekvésre.

Agyunk egy apró része, az úgynevezett hipotalamusz, kémiai riadót fúj. Az autonóm idegrendszer szimpatikus ága válaszként hormonok (adrenalin, noradrenalin és kortizol) seregét szabadítja fel a testünkben, amelyek végigsöpörnek a véráramban, hogy könnyebbé tegyék számunkra a menekülést vagy a harcot.

Az angolszász irodalom ezt az automatikus mechanizmust néha ’fight, flight or freeze’  reakciónak is nevezi, utalva arra az esetre, amikor valaki a menekülés vagy direkt harc helyett lefagy egy életveszélyes (vagy általa annak ítélt) helyzetben.

Bár az aktivált fiziológiai változások alapvetőn jó célt szolgálnak, mégis, ha hosszú távon fennmaradnak a testünkben, vagy ha nincs hatékony megküzdési stratégiánk a tünetek kezelésére, végül jelentősen károsíthatják az egészségünket.

A testünk reagál

A vélt vagy valós vészhelyzetek a testünkben a következő főbb fiziológiás változásokat indítják be:

Látás: a pupilláink kitágulnak, a látásunk beszűkül, fókuszáltabbá, élesebbé válik (alagútlátás)

Vérnyomás: a szívverésünk felgyorsul, hogy a szívünk több vért pumpálhasson a válaszreakcióhoz szükséges testrészeink felé

Légzés: a légzésünk gyorsabbá és felszínesebbé válik, hogy egységnyi idő alatt több oxigénhez jussanak az izmok

Immunrendszer: takarékra kapcsol, hogy a test energiát takarítson meg a prioritást élvező funkciók, például a futás számára

Izzadás: fokozódik, hogy a test lehűljön. Egy hűvös gép hatékonyabb, így az izzadás növeli a túlélési esélyeket

Emésztés: csökken, hogy a vér az agy és az izmok szolgálatába állhasson

Izmok: megfeszülnek, hogy a test felkészüljön a menekülésre, vagy a harcra. Ha mozdulatlanok maradunk, az izmok reszketni vagy remegni kezdhetnek, hogy a felesleges adrenalin elvezetődhessen

Száj: kiszárad, szájszárazságot tapasztalhatunk. A száj az emésztőrendszer része, amely veszélyhelyzetben takaréküzemmódra kapcsol, mivel az energiára az izmoknak van nagy szüksége.

Húgyhólyag: extrém stressz hatására a hólyag izmai néha ellazulnak (vizelettartási probléma)

Kéz: nyirkossá válik, mivel a bőr vérerei összehúzódnak, hogy a vér a főbb izomcsoportok felé áramoljon

Gondolatok: felpörögnek. A hatékonyabb gondolkodás segít feltérképezni a helyzetet és gyors döntéseket hozni. Gondolkodásunk fókuszálttá válik: a vészhelyzeten vagy a menekülési útvonalon kívül másra nagyon nehéz gondolni. Ha az extra oxigénellátást nem égetjük el mozgással vagy harccal, előfordulhat, hogy szédülni kezdünk.

A stressz az élet elkerülhetetlen része, de az, hogy hogyan reagálunk rá, az teljességgel rajtunk múlik. Az Enneagram hatékony és holisztikus megközelítést kínál önmagunk és egyedi stresszmintáink megértéséhez.

Ha szeretnéd jobban érteni, hogy miért hoznak ki a sodrodból bizonyos helyzetek vagy emberek, azonosítsd be pontosan a típusod, és nézz utána, hol vannak a triggerpontjaid.

Ebben segíthet a La Rozetta Útmutató a Stresszmintáinkról.