Olvasási idő: 5 perc

Létezik három alapösztön, ami minden emberben megtalálható: a létfenntartás, a fajfenntartás és a szociális kapcsolódás ösztöne. Ideális esetben ezek egészséges mértékben, közel azonos arányban munkálkodnak a személyiségünkben, és egy-egy élethelyzetben képesek vagyunk közülük azt mozgósítani, amelyről azt gondoljuk, hogy az adott szituációban a leginkább a segítségünkre lehet.

Ideális eset viszont ritkán fordul elő – ez pedig azt jelenti, hogy a három ösztönből idővel az egyik dominánssá válik, és rányomja a bélyegét a személyiségünk működésére. Mindenkiére.

De mi köze a három alapösztönnek az Enneagramhoz? És mire jó, ha tudjuk, hogy bennünk melyik ösztön működik dominánsabban, és melyik lett szinte teljesen elnyomva?

Vegyünk két embert, akik azonos Enneagram típusba tartoznak. Mondjuk mindkettő Hármas. Azt gondolhatnánk, hogy ők a mindennapokban is hasonló módon nyilvánulnak meg. Hasonló dinamikával, hasonló viselkedési jegyekkel élik az életüket. Ennek ellenére igen gyakori, hogy ez a két ember a külső szemlélő számára nagyon is eltérő habitusú. Ez hogy lehetséges?

Ilyenkor majdnem biztos, hogy a két ember az azonos Enneagram típusa mellett más-más domináns ösztönvariánssal rendelkezik. Na de nézzük meg alaposabban, hogy mi is az az ösztönvariáns?
 

Ösztönvariáns – az meg micsoda?

Enneagramos körökben ez alatt azt értjük, hogy milyen arányban lelhető fel bennük a létfenntartó, a szociális és a fajfenntartó ösztön. Gyorsan egy pontosítás mielőtt továbbmennénk. Az utóbbi (fajfenntartó ösztön) magába foglalja nemcsak a szexuális természetű vágyainkat és késztetéseinket, hanem a tágabb értelemben vett intim (és baráti) kapcsolódások iránti természetes igényünket is.

Létfenntartás

Ez az ösztön arra sarkall bennünket, hogy megszerezzük mindazokat az erőforrásokra, amelyek biztosítják a fizikai jólétünket, és hozzájárulnak ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat. Hogy legyen mit ennünk, innunk, legyen hol laknunk, birtokoljunk materiális javakat, ne szűkölködjünk anyagiakban (legyen pénzünk vagy egyéb bevételi forrásunk), tudjuk magunk körül biztonságos környezetet stb.

Szociális kapcsolódások

Ennek az ösztönnek köszönhetően keressük a társas kapcsolatokat és igyekszünk megtalálni a helyünket a világban. Arra ösztönöz bennünket, hogy ne legyünk kirekesztettek, és akarjunk valamilyen közösséghez tartozni. Ide tartozik az is, hogy szeretnénk képbe kerülni egy-egy csoport vagy közösség hierarchikus viszonyaival és dinamikáival – vagyis tudni akarjuk, ki a főnök, a másik ember hol helyezkedik el a szociális rangsorban.

Intim kötődések

A fajfenntartó ösztön alá – ahogy fent említettük – a szexuális érdeklődésen kívül beleértjük a szoros értelemben vett baráti, családi kötődések iránti igényünket is. Ennek az ösztönnek köszönhetően vágyunk bizonyos emberekkel kölcsönösségen alapuló, meghitt kapcsolatra. (Emiatt a kibővített értelmezés miatt az Enneagram a szexuális ösztönvariánst sokszor intim ösztönvariánsnak nevezi.)

Mindez mire jó?

Mire jó, ha tudom, hogy milyen mértékben dominál bennek a létfenntartó, a szociális és a fajfenntartó ill. intim kapcsolódások iránti ösztön?

Nos, mindenek előtt óriási segítség abban, hogy a 27 altípus közül pontosan rátaláljunk a sajátunkra. A domináns ösztönvariáns ugyanis szoros kapcsolatban áll azzal, hogy egy archetípusnak melyik változata jellemzi a személyiségünket.

A fentieknek megfelelően az Enneagramban megkülönböztetünk létfenntartó, szociális és szexuális vagy intim ösztönvariánst. Az, amelyiket túlműködtetjük (ami túlkompenzál), az válik dominánssá – és általában mindenkinél van egy, amire a legkisebb hangsúlyt fekteti, amiben nem érzi magát konfortosan, emiatt fejlesztésre szorul. A harmadikat leginkább az első szolgálatába állítjuk, vagyis tovább erősítjük vele az elsőt.

A másik igen fontos hozadék, hogy minden altípusnak más és más személyiségfejlődési út az üdvös, ami lehetővé teszi számára a kiteljesedést, a leginkább önazonos életet. Vagyis a fő Enneagram típusunkat jellemző gyökérsérülés más és más módon orvosolható annak függvényében, hogy melyik ösztönterületen jelentkezik nálunk a ’túlkompenzálás’.

A stressz az élet elkerülhetetlen része, de az, hogy hogyan reagálunk rá, az teljességgel rajtunk múlik. Az Enneagram hatékony és holisztikus megközelítést kínál önmagunk és egyedi stresszmintáink megértéséhez.

Ha szeretnéd jobban érteni, hogy miért hoznak ki a sodrodból bizonyos helyzetek vagy emberek, azonosítsd be pontosan a típusod, és nézz utána, hol vannak a triggerpontjaid.

Ebben segíthet a La Rozetta Útmutató a Stresszmintáinkról.